Kidobott karácsonyfákból biomassza

A korábbi évekhez hasonlóan – a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek köszönhetően – Pécsen a kidobott karácsonyfák…

Emissziós értékek:
por koncentráció

Határérték: 20 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

0.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

1.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

Magyarország 2020-ra 14,65%-ra, a jelenlegi aránynak csaknem a háromszorosára akarja emelni a megújuló energiaforrások részarányát, de még így is 7%-kal marad el az EU vállalásától.

Történetünk

Az ötvenes években rohamosan növekvő energiaigények kielégítésére, Czottner Sándor nehézipari miniszter 1958. január 1-jei hatállyal rendelkezett társaságunk jogelődje, a Mecsek szénbányáira épülő Pécsi Hőerőmű megalapításáról. A nyolc, egyenként 60 t/h teljesítményű gőzkazánból és a három, gépenként 30 MW-os gőzturbinából álló alaperőmű meghatározó tevékenysége szinte a kezdetek óta a villamosenergia- és hőtermelés. Az erőmű történetében először a II. számú turbógenerátort kapcsolták az országos hálózatra 1959. december 23-án. Ettől kezdve a Pécsi Hőerőmű menetrendkötelet termelő üzemmé alakult – habár az alaperőmű csak 1962. április 1-jén érte el a 96 MW-os teljes kiépítettséget.

Az 1960-as évek elején megjelent kommunális hőigények kielégítése szükségessé tette a meglévő berendezések egy részének átalakítását. Ennek eredményeképpen 1964 októberében hálózatra kapcsolták a IV. számú kettős elvételes kondenzációs turbinát, amelynek hőelvételével biztosították az újonnan megépült Uránváros lakásainak távfűtését. A növekvő igények és a mecseki szénbányák felfutása további fejlesztéseket tett indokolttá az erőműben: 1965-6-ban két, egyenként 50 MW-os szovjet gyártmányú blokkot nyilvánítottak üzemi géppé. A bővítéssel az erőmű elérte 214,6 MW-os 100%-os névleges kiépítettségét. 1983-ban egy közel tízéves rekonstrukciós program kezdődött, melynek keretein belül cseh gyártmányú SES-kazánokra cserélték az V. és VI. számú blokk kazánjait, valamint 60 MW-ra növelték a korábban 50 MW-os turbinák teljesítményét; ezenkívül végleg leállították, majd lebontották a 7. és 8. számú kazánt.

A több korszakváltást és egy jelentős technológiai megújulást megélt vállalat történetében fontos esemény volt az erőmű-bánya integráció, amelyre kormányzati döntés alapján 1993-ban került sor. Ennek során a felszámolás alatt lévő Mecseki Szénbányák működőképes bányarészei és az azok működtetéséhez szükséges eszközök a társasághoz kerültek. Bányavállalkozóként 2000. december 31-ig működtettük a Zobák-aknán lévő mélyművelésű bányát, valamint 2004. december 31-ig a pécsbányai és a vasasi külfejtéses bányát.

Újabb meghatározó esemény a cég történetében, hogy a széntermelés befejezése után a társaság széntüzelésről földgáz- és biomassza-tüzelésre állt át. 2004 őszén fejeződött be az a nagyszabású, 7,5 milliárd forint értékű beruházási projekt, amelynek során két szenes kazánt gáz-, illetve olajüzeművé alakítottak át, egyet pedig faapríték-tüzelésű biomassza blokk váltott fel. A fejlesztés során több ezer méter gáz- és olajvezetéket, illetve több kiszolgáló létesítményt is felépítettek a fővállalkozók.

A társaság neve 2001. május 7-én Pannonpower Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaságra, majd 2003. október 10-én Pannon Hőerőmű Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaságra változott. Végül, 2006 júniusától a cégforma Zártkörű Részvénytársaság lett.

Az évek folyamán a részvényesek személyében is változások következtek be. A cég többségi tulajdonrésze 1998-ban került magánkézbe, amikor az amerikai CROESUS 61%-os tulajdont szerzett a Pécsi Erőmű Rt.-ben. A Dalkia Energia Zrt. a közel 40 éves hazai tapasztalattal rendelkező Prometheus Zrt. jogutódja 2007 februárjában vásárolta meg a Pannonpower részvényeinek 99,94%-át. 2015. január 1-jétől a magyarországi Dalkia üzleti érdekeltségei a 160 éves múltra visszatekintő Veolia-cégcsoport részévé váltak, amely világelső az optimalizált erőforrás-gazdálkodásban. Az integráció eredményeként a Dalkia nevet vált: ezentúl Veolia Energia Magyarország Zrt. néven működik tovább.