Emissziós értékek:
SO2 koncentráció
Határérték: 200 mg/Nm3
fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:
1.0 mg/Nm3
lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:
11.0 mg/Nm3
Friss információk
Ön tudta ezt?
Magyarország energiaigényének kétharmadát jelenleg importból elégíti ki, viszont a biomasszát mind helyben állítják elő.
Tüzelőanyag-ellátás
A Pannonpower, illetve a tulajdonosa, a Veolia Energia Magyarország Zrt. is elkötelezett híve a klímavédelemnek, és meggyőződésünk, hogy a CO2-kibocsátás csökkentését a megújuló energiaforrások használatával érhetjük el.
A szalmaerőmű éves tüzelőanyag-igénye időjárástól függően mintegy 180-200 ezer tonna, melynek 90%-a származik mezőgazdasági melléktermékekből. Utóbbit az erőmű a régióban gazdálkodó termelőktől, integrátoroktól vásárolja. A tüzelőanyag-portfolióban szerepel még 2-3%-nyi súllyal az energianád továbbá kb. 7-8% bálázott kukoricaszár, melyeket elsősorban az ennek termesztésére szakosodott cégek szállítanak be.
A kazán működtetéséhez szükséges tüzelőanyag hosszú távon biztosított, mivel a régióban keletkező összes mezőgazdasági mellékterméknek átlagosan csupán egy csekély hányadára van szükség a biztonságos működéshez, ami nem veszélyezteti a szalma mezőgazdasági felhasználását. A tüzelőanyagként szolgáló szalmának eddig is csak egy töredék részét hasznosították a gazdák almozásra, a maradékot többnyire beszántották a földbe.
A régióban az évente megtermelt mezőgazdasági melléktermék mennyisége a statisztikák szerint az időjárás függvényében a 7 millió tonnát is elérheti, ebből az erőmű szükséglete a fent említett évi 180-200 ezer tonna. Ez a legrosszabb esetben sem haladja meg a teljes mennyiség 3,5%-át, vagyis egyáltalán nem borul fel az agrártermelés egyensúlya: a gazdáknál maradó mennyiség bőven fedezi a szükségleteiket, és még gyenge terméshozamú években is kielégíthető a teljes fűtőanyag-szükséglet egy 100 km sugarú körön belülről, vagyis elsősorban Tolna, Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből.
Tűzbiztonsági okokból, az új tüzelőanyagból 3,5 napra elegendő készlet elhelyezésére van lehetőség. A bálák így lényegében közvetlenül a szántóföldről érkeznek majd az erőműbe, azonnali felhasználásra. Részben emiatt is a jelenlegi gáztüzelésű kazánok tartalékként megmaradnak, s rendkívüli hideg vagy bármilyen ellátási nehézség esetén azonnal be tudnak kapcsolódni az energiatermelésbe.
A tüzelés során keletkezett ún. rostélyhamut magas kálium- és foszfortartalma a nemzetközi tapasztalatok szerint egyértelműen alkalmassá teszi mezőgazdasági felhasználásra: talajjavító, lúgosító anyagként kerülhet vissza a termőföldekre.