Kidobott karácsonyfákból biomassza

A korábbi évekhez hasonlóan – a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek köszönhetően – Pécsen a kidobott karácsonyfák…

Emissziós értékek:
por koncentráció

Határérték: 20 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

0.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

1.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

Magyarország 2020-ra 14,65%-ra, a jelenlegi aránynak csaknem a háromszorosára akarja emelni a megújuló energiaforrások részarányát, de még így is 7%-kal marad el az EU vállalásától.

Sajtómegjelenések

Óriástó készül a város határában

PécsMa.hu

2012-05-08

Amennyiben a következő hónapokban egy utolsó akadály is elhárul az erőmű ötvenhektárnyi zagykazettáinak végső rekultiválása elől, a tüskésréti terület, s vele együtt a tó is megújulhat. Az egykori hamu és pernye felett így a másfél évig tartó, jövőre induló munka után rekreációs központ létesülhetne.

 

Évek óta napirenden van, hogy a tüskésréti városrészben a korábban csak részben elvégzett rekultivációs feladatokat befejezze az erőmű. Az itt lévő lerakókban az energiatermelő vállalat fél évszázad alatt mintegy harmincmillió tonna salakot, hamut és pernyét helyezett el.
A zagyot azonban mindeddig csak részben „tüntették el”, hiszen – mint ahogy az a pécsi erőmű honlapján olvasható – még mintegy ötvenhektárnyi zagykazetta teljes rekultivációja van hátra. A vállalat ugyanis korábban e területen a zöldhatóság által elvárt egyméteres vastagság helyett csak tíz centiméternyi talajtakarót hozott létre.
A munka amiatt akadt el, mert a fennmaradó terület részben az erőmű, részben az önkormányzat és az állam tulajdonában volt. Kővári János, az önkormányzat természeti és emberi erőforrás fejlesztési bizottságának elnöke elmondta: immáron több olyan akadályt is teljesítettek, amelyek a rekultiváció útjában voltak.
A terület friss talajréteggel való feltöltéséhez a meglévő tó medrének kiszélesítésével lehet földet szerezni. A tó vízfelületének megnégyszereződésével járó munkához azonban előbb vízjogi engedélyt kellett szereznie a városnak. Ehhez ugyanakkor a nemzeti vagyonkezelővel kellett megállapodniuk, ugyanis a munka állami területeket is érintett.
A hosszadalmas eljárások után mostanra született meg a vízjogi engedély, ám időközben egy olyan jogszabály született, amely a kitermelt föld után bányajáradék megfizetésére kötelezné a várost, a több tízmilliós tételt azonban nem vállalja Pécs. Kővári azt mondta, most egyedi elbírálást kérnek a szakhatóságoktól, hogy az erőmű mielőbb, lehetőleg még idén el tudja indítani a régóta késedelmet szenvedő munkát.
 
Hatalmas méretű beruházásról lesz szó, hiszen 850 ezer köbméter földet mozgatnak majd meg, s a mai öt focipályányi tó mérete húszhektárosra növekszik. A munkát saját erőből fedezi a vállalat, ám a tó kialakításához szükséges, közel hatvanmillió forintba kerülő vízi műtárgyakat az önkormányzat finanszírozza.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy – amennyiben az utolsó akadály is elhárul a munkák elől – mekkora összeg felhasználásával, s mennyi idő alatt lehet befejezni a rekultivációs munkálatokat. Mint azt a Pannon Hőerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója, Péterffy Attila elmondta, nagyjából másfél évet vesz igénybe a rekultiváció megvalósítása, s ehhez több mint másfél milliárd forintra lesz szükségük. A pénz a vállalat rendelkezésére áll, mondta.
Az elnök-vezérigazgató hozzátette: optimális esetben 2013 tavaszán indulhat meg a munka, s teljes egészében a vállalat fizeti majd a költségeket.