Kidobott karácsonyfákból biomassza

A korábbi évekhez hasonlóan – a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek köszönhetően – Pécsen a kidobott karácsonyfák…

Emissziós értékek:
por koncentráció

Határérték: 20 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

0.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

1.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

A világon felhasznált energia 14%-át, a fejlődő országokban 35%-át biomasszából nyerik.

Sajtómegjelenések

Lakásonként négy szalmabála elég

Dunántúli Napló

2011-12-12

Szerkezetileg elkészült a PanonnPower Holding Zrt. új, szalmatüzelésű kazánja, amit néhány napon belül a magasnyomású részek próbájával hitelesítenek.

Szerkezetkész a pécsi erőmű új, szalmatüzelésű kazánja és a szalmabála-tároló épület is, így az öszszességében mintegy 24 milliárd forintos beruházás készültségi foka megközelíti a hatvan százalékot. A bálázható lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek eltüzelésére alkalmas, világszínvonalú biomasszakazán 2012 végére készül el, az új blokk belépésével a pécsi erőmű jövőre már gyakorlatilag teljes egészében megújuló energiából állítja majd elő a mintegy 31 ezer lakás és 450 közintézmény távfűtéséhez szükséges hőmennyiséget. Az új beruházás 150 embernek ad majd munkát.

– A mintegy 24 milliárd forintos fejlesztés készültségi foka jelenleg megközelíti a hatvan százalékot, ami azt jelenti, hogy a tervezettnek megfelelően halad az építkezés –  mondta el Rudolf Péter, a PanonnPower Holding Zrt. fejlesztési főmérnöke. – Terveink szerint jövő év közepén indulhat a szalmatüzelésű kazán próbaüzeme, 2012 végétől pedig már a kereskedelmi üzem.

Ekkortól a pécsi távfűtéshez szükséges hőmennyiség kétharmadát állítja majd elő az új berendezés. A szalmatüzelésű blokk üzemeltetéséhez szükséges, évente mintegy 240 ezer tonna mezőgazdasági mellékterméknek már több mint a háromnegyedét biztosítják szerződések, míg a hiányzó mennyiség szállítására az erőmű már aláírásra előkészített szerződésekkel rendelkezik.

Nagyon magas hatásfokkal dolgozik a kazán

A most épülő új kazán alkalmas arra, hogy kiemelkedően magas hatásfokon hasznosuljon a szalma és más mezőgazdasági melléktermék elégetéséből nyert hőenergia. A szalmatüzelésű erőmű ezt a kedvező hatást egészíti ki azzal, hogy a tüzelés jellegéből fakadóan szén-dioxid-semleges lesz.

Ez azt jelenti, hogy a tüzelés során felszabaduló CO2-mennyiséget a következő év gabonatermesztése során újra megkötik a haszonnövények. További előny, hogy a gazdák az erőműtől visszakapják a beszállított mezőgazdasági melléktermékek égetése után visszamaradó úgynevezett rostélyhamut. Ez kiváló talajjavító hatású adalékanyag.

Évente hétmillió tonna szalma keletkezik a régióban – Sokat beszántanak

A szalmatüzelés felvetése megmozgatta a helyi zöldszervezeteket. Elsősorban azt vonják kétségbe, hogy a földeken keletkező szalma elegendő fűtőanyagot biztosít az erőmű új kazánja számára. Egy agrárszakmai felmérés szerint a régióban az évente megtermelt mezőgazdasági melléktermék mennyisége az aktuálisan vetett növények fajtájától függően átlagosan mintegy 7 millió tonna, ebből ez erőmű szükséglete évi 240 ezer tonna.

Ez nem haladja meg a teljes mennyiség 3,5 százalékát. Az erőmű üzemeltetéséhez szükséges szalmamennyiség tehát a felmérés szerint nem fog hiányozni a mezőgazdaságból, a gazdáknál maradó mennyiség bőven fedezi a szükségleteiket. Az erőmű kizárólag a gabona melléktermékét képező bálázott szalmaszárat használja fel. A gazdák jelenleg a szalmának csak nagyjából 8–12 százalékát használják fel almozásra vagy állataik etetésére. A maradék lényegében felesleges számukra, amit a tarlóégetés uniós tilalmának következtében beszántanak.