Kidobott karácsonyfákból biomassza

A korábbi évekhez hasonlóan – a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek köszönhetően – Pécsen a kidobott karácsonyfák…

Emissziós értékek:
NOx koncentráció

Határérték: 250 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

86.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

26.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

Magyarország energiaigényének kétharmadát jelenleg importból elégíti ki, viszont a biomasszát mind helyben állítják elő.

Sajtóközlemények

Ütemezetten halad a Tüskésrét rekultivációja

2013-11-27

Meghaladta a 40%-os készültségi fokot a Tüskésrét utolsó 51 hektáros területének rekultivációja. Az egykori széntüzelésű erőmű salakját és pernyéjét fedő talajtakaró megvastagításával egy zagykazettán már végeztek, a további négy zagykazettán pedig folyamatosak a munkálatok. A tájrendezés előrehaladottsága már most elérte az idei évre tervezett mértéket, és az időjárás függvényében a rekultiváció a következő hetekben is folytatódhat.

A rekultivációval érintett terület legalacsonyabban fekvő részén, a vízforgalminak nevezett zagykazettán már befejeződött a tájrendezés: a 2,3 hektáros részen kialakították a pernyefelszínt, árkokkal és műtárgyakkal biztosították a csapadékvíz akadálytalan lefolyását, és a zagyot fedő talajtakarót 1 méter vastagon elterítették a szakemberek. A Tüskésrét északkeleti csücskében lévő zagykazettán a füvesítés is befejeződött.
További négy zagykazettán ezzel párhuzamosan folyamatosan zajlanak a munkálatok: a legelőrehaladottabb állapotban a XII/C jelű terület van, amelynek legnagyobb részén már szintén befejeződtek a munkálatok. A két legnagyobb területű zagykazettán folyamatban van a pernyefelszín kialakítása, amit a talajtakaró réteg létrehozása követ majd. Ezen túl egy csapadékvíz-elvezető rendszert is kialakítanak, amely biztosítja, hogy a kazettákban tárolt zagyból a csapadék hatására semmilyen károsanyag-kioldódás ne következzen be, és az ne kerüljön a talajvízbe. Az erre a célra szolgáló csővezetékek egy részét már lefektették, és a szükséges műtárgyak építése és a csővezeték-hálózat kiépítése is ütemezetten halad.
„Az év végéig szerettük volna elérni a tájrendezés 40 százalékos készültségi fokát, azonban ezt már több mint egy hónappal a kitűzött határidő előtt sikerült teljesítenünk” – összegzett Meixner Barna, a Pannon Hőerőmű Zrt. környezetvédelmi osztályvezetője. „A munka ezzel együtt sem áll le, minden olyan időszakban, amikor az időjárás engedi, folytatni fogjuk a tájrendezést.”
A Tüskésrét rekultivációjának jelentősége az, hogy környezetvédelmi szempontból maradéktalanul felszámolja az egykori széntüzelésű erőmű zagyterének utolsó nyomait is. Így a korábban már tájrendezett zagykazettákhoz hasonlóan a még rekultiváció alatt álló területeken is színes élővilág alakulhat ki, illetve lehetőség nyílik a terület ipari, vagy egyéb célú hasznosítására. Tüskésrétnek a most tájrendezett része egyébként kiváló adottságokkal rendelkezik, hiszen nagy kiterjedésű, sík felületek alkotják, amelyek mind a városközponthoz, mind az ipari parkhoz közel fekszenek, így a terület nagyszerű fekvésének köszönhetően akár kereskedelmi, akár ipari jellegű hasznosítása is kézenfekvő lehet. 
A tüskésréti rekultiváció ebben az évben a második tájrendezés, amit a Pannon Hőerőmű Zrt. végrehajt: tavasszal a Budafai Meddőhányó tájsebének felszámolását végezte el a Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó társaság, nyáron pedig a városhoz közeli fekvésű Tüskésrét tájrendezését kezdte meg.
 
A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower működteti a pécsi erőművet. A társaság a Mecsek ásványvagyonára építve csaknem fél évszázadig széntüzeléssel állított elő villamos- és hőenergiát. A széntüzelés melléktermékeit az erőműtől nyugatra fekvő lápos területen kialakított zagykazettákban helyezték el. A salakot és pernyét tartalmazó kazettákat a termeléssel párhuzamosan tájrendezték. A széntüzelés 2004-ben fejeződött be, az akkor használt és utoljára töltött négy darab kazettát a kiporzás megakadályozása érdekében 2005-2006-ban fedték be egy kb. 10 centiméteres talajtakaróval. A környezetvédelmi hatóság ennek a takarórétegnek a megvastagítását írta elő, így az érintett 51 hektáros területen egy méter vastag talajtakaró réteget, valamint csapadékvíz-elvezető rendszert kell kialakítani. A 2014. december 31-ig tartó munkálatok során 550 ezer köbméter földet használnak fel, a projekt teljes költségvetése meghaladja az 1,4 milliárd forintot.