Kidobott karácsonyfákból biomassza

A korábbi évekhez hasonlóan – a Pannon Hőerőmű Zrt.-nek köszönhetően – Pécsen a kidobott karácsonyfák…

Emissziós értékek:
SO2 koncentráció

Határérték: 200 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

1.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

11.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

Mintegy 160 tonna acélt és betonvasat építettek be a szalmatüzelésű kazán alapjába és tartószerkezeteibe, és nagyjából ugyanennyire volt szükség a bálatárolóhoz is. Ez a mennyiség megközelítőleg 90 családi ház felhúzásához lenne elegendő.

Sajtóközlemények

A pécsi lett Európa legnagyobb, teljesen zöld és áramot is termelő távhője

2013-11-07

A Dalkia Energia csoport 24 milliárd forintos erőművi fejlesztéséből Pécs és környéke is profitál: a régióban 170 állandó munkahely jön létre, miközben 4 milliárd forint marad a tüzelőanyagot biztosító helyi gazdáknál

A mai napon ünnepélyes keretek között, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter jelenlétében átadták a Dalkia Energia csoport új szalmatüzelésű erőművi blokkját Pécsett. Ezzel Pécsen működik Európa legnagyobb tisztán zöld alapú kogenerációs – kapcsoltan hőt és villamos áramot termelő – távhője. A mintegy 24 milliárd forintba kerülő, a pécsi távfűtési rendszert ellátó biomassza blokk megépítését teljes mértékben a régió mezőgazdaságából elérhető tüzelőanyagra alapozta a vállalatcsoport. Az évi 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermék beszerzése a régióban évi 4 milliárd forintnyi többletbevételhez juttatja a környékbeli gazdálkodókat, miközben a begyűjtés és a szállítás 170 embernek teremt munkalehetőséget. Az erőmű üzembe állításával az ország évente összesen 80 millió köbméter földgázt takarít meg, továbbá szén-dioxid-kibocsátását 150 ezer tonnával csökkenti.

Az új hőtermelő szalmatüzelésű blokk Pécs város 31 ezer lakást és 450 intézményt kiszolgáló távhőrendszerének hőigényét mintegy 60 százalékban képes kielégíteni. Üzembeállásával az évekkel ezelőtt elindított faapríték tüzelésű blokkot kiegészítve „zöld távhőre”, azaz 100 százalékban biomassza tüzelésre állítja át a város távhőrendszerét a Dalkia Energia, így Pécs lett az első olyan hazai nagyváros, amelynek távfűtését teljes egészében biomassza alapú megújuló energiaforrásból fedezik. Az új egység párhuzamosan képes hő és áram előállítására is, hőtermelő kapacitása 70 megawatt, villamosenergia-termelő kapacitása 35 megawatt.

„A Dalkia elkötelezett Magyarország iránt, működése során eddig 65 milliárd forintot fektetett be az ország energiarendszerébe, ebből 24 milliárd forint jutott a pécsi fejlesztésre. Ez az elmúlt évek legnagyobb, befejezett erőművi beruházása Magyarországon. Jó példája annak, hogy egy adott régió kedvező adottságai mellett a biomassza beemelése a távhőszolgáltatásba megtérülő és minden érintett számára előnyöket rejtő lehetőség.” – emelte ki köszöntőjében Franck Lacroix, a nemzetközi Dalkia vállalatcsoport elnöke. Szerinte amit most Péccsel összefogva a vállalat létrehozott, az a kisebb, akár 1000 fogyasztót ellátó rendszerek számára is jó példaként szolgálhat.

Az új erőművi blokk tüzelőanyagként lágyszárú biomasszát használ, aminek közel 100 százaléka mezőgazdasági melléktermék – többségében szalma, kismértékben kukoricaszár –, kisebb részben pedig kifejezetten energetikai hasznosítás céljából termesztett energianád. Az üzemeltetés időszakában évente mintegy 4 milliárd forintot költ az erőmű tüzelőanyagra, amely összeg a régió vállalkozásainak bevételét növeli. A beruházás régiós munkahelyteremtő hatása is jelentős: beszállítói oldalról a létrejövő állandó munkahelyek száma regionális szinten megközelíti a 170 főt, ami a betakarítás idejének három hónapjában további 470 ideiglenes munkavállalóval egészül ki.

Az eseményen mondott köszöntőjében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter kiemelte, hogy a Dalkia Energia szalmatüzelésű erőmű fejlesztése összhangban áll a Nemzeti Energiastratégiában és a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben is meghatározott szakpolitikai célokkal. „A baranyai megyeszékhely távhőellátása tehát piaci, és szinte teljes egészében megújuló energia alapúvá válik, ez által évi több mint 80 millió m3 földgázt takarít meg az országnak. A fejlesztés révén sikerült csökkenteni Pécs és az ország egyoldalú energiafüggőségét. Átlátható költségszerkezetű, a nemzetközi árhatásoktól mentes, és a helyi erőforrásokra alapozó biomassza hasznosításra kerül a jövőben sor” – mondta el a miniszter.

A beruházás helyi gazdasági hatásait kiemelve Németh Lászlóné rámutatott, hogy eredményeként pluszbevételek keletkeznek, és munkahelyek jönnek létre a régióban. „Magyarország legnagyobb, mezőgazdasági melléktermékekkel fűtött kazánja a dél-dunántúli mezőgazdasági termelők bevételeit összesen több mint 4 milliárd forinttal fogja évente növelni. Sokaknak teremt munkalehetőségeket az eddig jobbára melléktermékként kezelt fűtőanyagokkal kapcsolatos számos teendő – azok összegyűjtésétől a szállításig. Így az erőmű működése során összesen 170 ember foglalkoztatását biztosítja a régióban” – hangsúlyozta.

„Nagy öröm számunkra, hogy a cég, amely jelentős szerepet vállal a hazai energiahatékonyság javításában, hosszú távra tervez Pécsett, valamint a pécsi biomassza tüzelésű új blokk megépítésével hozzájárul a megújuló energiaforrások hasznosításához. Emellett a munkahelyteremtésben és megtartásban is jelentős szerepet vállal, hiszen a kivitelezésben 900 fő vett részt, működéséhez pedig többszáz ember munkája szükséges, a blokk üzemeltetése mellett a tüzelőanyag előállítása, a betakarítás, a raktározás, valamint a szállítás további munkavállalók bevonását jelenti” – jelentette ki az átadás kapcsán Páva Zsolt, Pécs polgármestere.

 

Tények és számok a fejlesztésről:

 

A beruházás értéke 80 millió euró, mintegy 24 milliárd forint.

Az új erőművi blokk beépített hőtermelő kapacitása meghaladja a 70 megawattot, kapcsolt villamosenergia-termelő kapacitása pedig 35 megawatt. Éves szinten mintegy 1000 TerraJoule hőenergiát állít elő.

A földgázról mezőgazdasági melléktermékre történő tüzelőanyag-váltás éves szinten összességében mintegy 150 000 tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítást eredményez.

A földgáztüzelésű kazánok kiváltásával összesen évente mintegy 80 millió köbméter földgáz takarítható meg. Ennyivel csökken az ország függősége az importált fosszilis tüzelőanyagoktól

Az új erőművi blokk tüzelőanyagként lágyszárú biomasszát használ, ennek közel 100 százaléka mezőgazdasági melléktermék (jellemzően szalma, kisebb részben kukoricaszár), kisebb részben kifejezetten energetikai hasznosítás céljából termesztett energianövény (energianád).

Az üzemeltetés időszakában évente mintegy 4 milliárd forintot költ az erőmű tüzelőanyagra – ez az összeg a régió vállalkozásainak bevételét növeli.

Szakértői becslés alapján az építés időszakában 4,6 milliárd forint többletbevétel keletkezett, amelyből 1,4 milliárd forint a régióban maradt, az állami költségvetés bevétele pedig 3,8 milliárd forinttal nőtt.

Beszállítói oldalról az állandó munkahelyteremtő hatás – regionális szinten - megközelíti a 170 főt. Ez egészül ki a betakarítás idején (három hónapon keresztül) 470 ideiglenes munkavállalóval.

A szalmatüzelésű kazán átadását követően a blokk működtetése is munkahelyeket teremt, illetve őriz meg. Az erőműben a blokk üzemeltetését (ami a tüzelőanyag átvételét és telephelyi logisztikáját, a blokk és a turbina működtetését jelenti) három műszakban mintegy 40 fő végzi. A fenti létszám a már működő blokkokat üzemeltető személyzet átképzésével áll rendelkezésre, a projektnek tehát munkahelymegtartó hatása van.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján a hazai megújuló villamosenergia-termelésnek csaknem ötödét a Pannonpower két biomassza-tüzelésű erőműve állítja elő. A zöldvillany magyarországi előállításában a társaságcsoport szerepe meghatározó. A két pécsi blokk 2020-ban a becslések szerint a magyarországi megújuló primer energia felhasználás mintegy 6%-át adja, jelentősen hozzájárulva ezzel az ország Megújuló Energia Cselekvési Tervben vállalt, jövőbeli kötelezettségei teljesítéséhez.